Az 1989. évi II. törvény (I. 24.) az egyesülési jogról, alapján az addig meghatározó és irányt mutató MOHOSZ Fegyelmi Szabályzata hatályát vesztette és ettől fogva az egyes tagegyesületek kizárólagos hatásköre, hogy szabályozzák egyesületi tagjainak esetleges fegyelmi ügyeit. A Sopron és Vidéke Horgász Egyesület 1996. január 28-ai közgyűlése meghatározta, hogy az addigi országos szabályzatban foglalt irányelveknél részletezettebb és szigorúbb fegyelmi gyakorlatot folytat és hatályba helyezte a máig alkalmazott „Fegyelmi büntetések mértékének egyesületi szabályzatát”, mely szabályzat még erősen támaszkodik a MOHOSZ Fegyelmi Szabályzat általános irányadó útmutatásaira és alkalmazásában még nem tekinthető önálló hatáskörű fegyelmi szabályzatnak.

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elköt vetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az egyesület küldöttközgyűlése az alábbi egyesületi fegyelmi szabályzatot fogadta el:

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

1. §

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az egyesületi alapszabály, az egyesület vezetősége és közgyűlése által hozott határozatok, ill. az egyesületi horgászrend, a társa- dalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint az egyesület szervezeti élete tisztaságának biztosí- tása, ill. a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető vétkes egyesületi tag és a horgász- egyesület tagságának visszatartása a hasonló magatartástól.

FEGYELMI VÉTSÉGEK

2. §

Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:

  • a.) aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, ill. igazságügyi szervek jogerős elmarasztaló határozatot hoztak;
  • b.) akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért jogerősen halgazdál- kodási, vagy halvédelmi bírsággal sújtottak, ill. horgászattal összefüggő környezet- és természet- védelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;
  • c.) akit a halászattal és horgászattal, ill. a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megsérté- sében a hivatásos halőrök, társadalmi halőrök tetten értek;
  • d.) aki a vízhasznosító egyesület, horgászszervezet által megszabott és közzétett horgászrendi előírá- sokat megszegi;
  • e.) aki az egyesületi alapszabály, a választott egyesületi szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesület alapszabályszerű működését veszélyezteti;
  • f.) aki, mint a választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselője a kötelességét felróható okból nem teljesíti, ill. kárt okozóan elhanyagolja;
  • g.) aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, ill. a fegyelmi szerv idézésére a kitűzött fegyelmi tárgyaláson, mint tanú kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít.

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

3. §

(1.) Fegyelmi büntetések:

a.) figyelmeztetés;
b.) megrovás;
c.) az egyesület vizeire szólóan a horgászattól való meghatározott idejű eltiltás;
d.) az egyesületi tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;
e.) az egyesület tagságának sorából meghatározott időre való kizárás;
f.) a fegyelmi határozatban megjelölt egyesületi létesítményből, horgásztanyáról meghatározott időre szóló kitiltás
g.) javaslat a Küldött Közgyűlésnek az Egyesületből történő kizárásra.

(2.) Indokolt esetekben a 3. § (1.) bekezdés b.) és c.) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést a d.) pont- tal együtt is ki lehet szabni.

(3.) Az egyesület választott testületének tagja, ill. megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. § f.) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3. § (1.) bekezdés b.), pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személyt tiszt- ségéből való visszahívását.

(4.) A 3. § (1.) bekezdés d.) pontja szerinti horgászattól való eltiltás fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt év.

(5.) A 3. § (1.) bekezdés e.) pontja szerinti a tagsági jogoktól való eltiltás fegyelmi büntetés leghosz- szabb időtartama öt év.

(6.) A 3. § (1.) bekezdés c.) és f.) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása – rendkívüli mél- tányolást érdemlő esetben – legfeljebb kétévi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a 3. § (1.) bekezdés f.) pontja alapján kirótt bünte- tés időtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt vele szemben ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

HATÁSKÖRÖK

4. §

(1.) Az egyesület fegyelmi szervének hatáskörébe tartozik az egyesület választott testületének tagja, vagy megbízott tisztségviselője által elkövetett a 2. § e.) pont szerinti fegyelmi vétség elbírálása is.

(2.) Az (1.) bekezdésben nem említett fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása az egyesületi fegyelmi bizottság hatáskörébe tartozik. A fegyelmi eljárásra annak az egyesületnek a fegyelmi bizottsága az illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás kezdeményezésének és elrende- lésének évében az állami horgászjegyét kiváltotta (anyaegyesület). Kettős tagság esetében, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő horgászegye- sületből kilép, az eljárás lefolytatását kezdeményezni kell a másik egyesületnél. Olyan kettős tagság esetében, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgászegyesü- letnél sem váltott az adott évben állami horgászjegyet, az eljárás lefolytatására az az egyesület az illetékes, ahol az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétséget elkövette.

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

5. §

(1.) A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:

a.) a halászati őr, az esküt tett társadalmi halőr;
b.) a vízhasznosító egyesület, a területi engedélyt kibocsátó szervezet;
c.) a megalapozottan (bizonyítékokkal alátámasztottan) sérelmet szenvedett (sértett) horgász;
d.) a halászati-, vízügyi- környezetvédelmi-, természetvédelmi- és más hatóság.

(2.) Fegyelmi eljárás csak a horgászegyesületi tag ellen és kizárólag írásban rendelhető el. Az értesítésben részletesen ismertetni kell a vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget.

(3.) A fegyelmi eljárás elrendelésre jogosultak:

a.) az egyesület elnöke
b.) az egyesület vezetősége
c.) az egyesület közgyűlése (küldöttközgyűlése)

(4.) Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről – tudomására jutását, ill. az írásos anyag (feljelentés) kézhezvételét követően – azon- nal gondoskodni köteles.

Ha a horgászegyesület tagja a 2. § a.), b.), c.), d.), e,) f,) vagy g.) bekezdésben foglalt cselekményt követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező.

Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, ill. az adott vízterületre vonatkozó horgászati jogát.

ELÉVÜLÉS

6. §

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügy- ben büntető-, vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető, vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

7. §

(1.) A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a szerv tagjaiból 3 fős bizottságnál teljes létszámban, 5 fős bizottság esetén legalább 3 fő, míg több fős szerv esetén a tagok fele jelen van.

(2.) Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak avagy sértettnek egyenes ágbeli rokona, házas-, vagy élettársa, vagy testvére, ill. aki az eljárás alá vont taggal avagy sértettel munkajogi alá-, vagy fölérendeltségi- ,vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll.
Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható el.

(3.) A másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgált határozat meghozatalában, illetőleg – vizsgálóbiztosként – az azt megelőző eljárásban részt vett.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

8. §

(1.) A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

(2.) A fegyelmi szerv elnöke a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy – szükség esetén – annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

(3.) Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy előre be nem jelentett igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás meg- tartását nem akadályozza, védelmére szóló bizonyítékait, vagy tanúit legkésőbb a tárgyaláson bejelentheti, ill. azokat magával hozhatja.

(4.) Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és azt a fel- jelentésen aláírásával tanúsítja, a tárgyaláson a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni. Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentő- ségű fegyelmi vétség esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, hivatásos-, vagy társadalmi halőr stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban – a bizonyítási eljárás mellőzése esetén – csak a 3. § (1.) bekezdés a.), vagy b.) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.

(5.) Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges, az egyesület tagjai – a felmerülő költségek megtérítése mellett – megidézhetők, mások pedig meghívhatók.
Az idézés, ill. meghívó kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális idő nyolc nap.

(6.) A tárgyalás nyilvános, azon az egyesület tagjai részt vehetnek.
Azonban az eljárás alá vont tag indokolt kérelmére zárt tárgyalást is el lehet rendelni. Amennyiben azt erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

(7.) A tárgyalást a fegyelmi szerv elnöke nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy más módon zavarja, a teremből – figyelmeztetés után – kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy szükségesnek látszó más intézkedést kezdeményezhet.
Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelen- teket, felveszi és ellenőrizi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket.
Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében – a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról, vagy elvetéséről.
Ezután következik a ügy ismertetése, majd az elnök meghallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is intézhetnek kérdéseket.
Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

(8.) Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelke- zésére, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizs- gálatától eltekint. A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

9. §

(1.) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az eljáró szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének megnevezését, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, esetleg viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a ter- hére felrótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.

(2.) A jegyzőkönyvet az eljáró szerv elnöke, tagjai és – amennyiben a jegyzőkönyvet nem a szerv vala- melyik tagja vezeti – a jegyzőkönyvvezető írja alá.

10. §

(1.) Az eljáró szerv zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azt követően kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

(2.) Ha az eljáró szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy
a.) a terhére felrótt cselekmény nem fegyelmi vétség;
b.) a terhére felrótt cselekményt nem követte el, ill.
c.) a terhére felrótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;
d.) a terhére felrótt fegyelmi vétség elévült;
az eljárást határozattal megszünteti.

(3.) A határozatot szintén írásba kell foglalni.
A határozat három részből áll.

Az első rész az eljáró szerv megjelölését, az ügy megnevezését, az eljárás alá vont személy nevét, lakcímét egyesületének megnevezését, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, esetleg viselt tisztségét, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.

A második – rendelkező – részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni. Emellett rendelkezni kell,

a.) az eljárás megszüntetése esetén az esetleg korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület víz- területére érvényes területi engedély, ill. a korábban bizonyítékként elvett, az elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől;

b.) elmarasztaló határozat esetén:
-- az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban téve- sen vonták be, ill. ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye;
-- a területi engedély visszavonása felől, ha a 3. § (1.) bekezdés d.) pontjában meghatározott büntetést alkalmazzák;
-- annak az időszaknak a kiszabott – hónapokban, vagy években megállapított – büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozat- ban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl. a területi engedély előzetes bevonása) foly- tán ténylegesen nem gyakorolhatta;
-- a büntetés próbaidőre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen el- teltévnek jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt;
-- az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, ill. megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja; -- a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, ha a
vízhasznosító egyesület fegyelmi szerve nem kezdeményez halászati-, rendőrségi-, vagy más szabálysértési hatósági eljárást;

A határozat harmadik – indoklási – része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyí- tékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

11. §

(1.) Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni, az át- vételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni. Ajánlott levélben meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást kezdeményező és elrendelő szervnek, vagy személynek is.

(2.) Az első fokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő 16. napon, ha pedig a fellebbe- zésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemon- danak – a lemondáskor – jogerőre emelkedik.
A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősítő záradékkal látja el.

(3.) Ha a 3. § (1.) bekezdés d.) pontja alapján az eljárás alá vont horgászt nem az egyesület, hanem az eljárást kezdeményező másik vízhasznosító szervezet vízterületéről tiltották el, a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni ezen szervezetnek is.

12. §

(1.) A 3. § (1.) bekezdésének d.) és f.) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jog- erőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont tag egyesületi tagnyilván- tartó lapjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

(2.) A hónapokban, vagy években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kez- dődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gya- korolhatta.
Ha tehát pl. az eljárás során az 5. § (4.) bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek az egyesület vízén a horgászathoz való jogát, ill. a területi engedélyét bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jog- erős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba.
Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem került sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehe- tőségétől.
Az eljáró egyesület vízterületén a horgászattól való eltiltás nem érinti az állami horgászjegy váltá- sának törvényi szabályozottságát. Tehát z egyesületnek joga van akár több évig az egyesület víz- területéről való eltiltáshoz, ami nem érinti az állami horgászjegy váltásának lehetőségét (ebben az ügyben csak a halászati hatóság rendelkezhet!), hanem kizárólag az adott vízterületi engedélyének megváltási korlátozását.

(3.) Az (1.) bekezdésben meghatározott bejegyzést – ha arra lehetőség van – a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal be kell jegyezni az eljárás alá vont tag egyesületi tagnyilvántartó lapjára. Amennyiben erre nincs lehetőség – mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson – ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni, ill. ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fe- gyelmi szervet, valamint az egyesület vezetőségét terheli.

(4.) A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét kivonatosan a küldöttközgyűlésen ki kell hirdetni.

(5.) Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesületi vezetőség által lefolyta- tandó első- és másodfokú eljárásoknál is.

FELLEBBEZÉS

13. §

(1.) Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbe- zésnek van helye, amelyet az első fokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.

(2.) Fellebbezésre jogosultak:
a.) az eljárás alá vont tag;
b.) az eljárást elrendelő szerv, vagy személy
A fellebbezés mindig halasztó hatályú!

(3.) A benyújtott fellebbezést az első fokú fegyelmi szerv elnöke – az ügy irataival együtt – a fellebbe- zési határidő lejártától számított 8 napon belül köteles megküldeni a másodfokú fegyelmi szervnek.

(4.) Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasíthatja, ellen- kező esetben az első fokú határozatot részben, vagy egészében megváltoztathatja , vagy a határo- zat hatályon kívül helyezése mellett az első fokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra uta- síthatja.

(5.) A fellebbezési eljárásban eljáró szerv az első fokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irá- nyuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

(6.) Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen az egyesületi fegyelmi szerveknél további fellebbezésnek helye nincs.

(7.) Amennyiben a határozatokban fegyelmileg vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordulhat.

PERÚJÍTÁS

14. §

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy perújítását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, amely az alapeljárásban terhére megálla- pított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas. A perújítás elrendelése, vagy a perújítási kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület vezető- ségének, ill. az ügyben legfelső szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik. A perújítást elrendelő, ill. elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljá- rásra is a fegyelmi eljárásra általános rendelkezései az irányadók.

FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE

15. §

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont személy a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, az egyesület vezetőségétől abban az esetben kérheti, ha a határozat a 3 § (1.) bekezdésének d.), e.), f.) ,vagy g.) pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetésnek legalább felét már letöltötte. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tar- tama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

16. §

(1.) Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt – súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével – a 8. § (4.) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adhasson.

(2.) Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is.

FEGYELMI BÜNTETÉSEK MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA

A horgászegyesületi fegyelmi eljárás keretében kiszabható fegyelmi büntetések fajtáit és mértékhatárait az egyesületi fegyelmi szabályzat 3. § -a határozza meg.
A fegyelmi szabályzat 2. § -a nem sorolja fel részletesen a különféle fegyelmi vétségeket, csupán azok csoportjait.

A szándékos és a gondatlan elkövetést egyaránt büntetni kell !!!
Az esetek jelentős részében nem is lehet egyértelműen megállapítani, hogy a vizsgált cselekmény szán- dékos volt-e, vagy gondatlan. Ha a szándékosság, vagy a gondatlanság egyértelműen bizonyítható, azt a fegyelmi büntetés mértékének megállapításánál, ill. a büntetés kiszabásánál figyelembe lehet venni.

A szabályok nem ismerése, vagy a tájékozatlanság senkit sem mentesít a felelősségre vonás alól !!!
Ha azonban helyi érvényű szabályzásról van szó, feltétlenül vizsgálni kell, hogy az elkövető ismerte-e a rendelkezést, vagy kellő gondosság mellett azt ismernie kellett-e.
Azt, hogy az adott esetben az elvárható gondosság mire terjed ki, azt csak esetenként lehet elbírálni. Ez főkként akkor fontos, ha év közben bevezetett szigorító rendelkezést szegett meg az elkövető. Ilyenkor alapvető fontosságú annak megállapítása, hogy az adott rendelkezést megfelelő módon köz- hírré tette-e az egyesület.

A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni
-- a cselekmény súlyosságát;
-- az elkövető javára írható enyhítő körülményeket, ill. a terhére róható súlyosbító körülményeket;
-- az egyesület vízterületein a horgászfegyelem fenntartásához, ill. megszilárdításához fűződő elsőd- leges egyesületi érdeket.

A fegyelmi vétségek súlyosságának mértékét a fegyelmi büntetések juttatják kifejezésre.

A meghatározott fegyelmi büntetések az átlagos esetekre vonatkoznak, amikor számottevő enyhítő, vagy súlyosbító körülmény nem állapítható meg.
Enyhítő körülmény esetén természetesen sor kerülhet enyhébb büntetés kiszabására, míg súlyosbító körülmény esetén akár szigorúbb büntetés is adható.
A cselekmény súlyosságát növelhetik az elkövetés körülményei (pl. nagyobb nyilvánosság előtt való elkö- vetés; másokban megbotránkoztatást keltő, vagy másokat is fegyelmi vétség elkövetésére csábító cselekmény). A cselekmény súlyának megítélésénél kell figyelembe venni az esetleges káros következményeket is. Az enyhítő, ill. a súlyosbító körülményeket egyedileg kell megítélni és figyelembe venni.

Enyhítő körülmény lehet, ha az elkövető:

-- fiatalkorú;
-- kezdő horgász, aki még nem ismeri kellően a horgászat szabályait;
-- számottevő társadalmi munkát végez az egyesület, ill a horgászközösség javára;
-- súlyos betegségben, vagy fogyatékkal szenved;
-- feltáró jellegű beismerést tett;
-- tettét őszintén megbánta.

A felsoroltak azonban nem szükségképpen és nem minden fegyelmi vétség esetén számítanak enyhítő körülménynek (pl. ha az elkövető tettlegesen bántalmazta az intézkedő halőrt).
Önmagában véve a hosszabb ideje fennálló egyesületi tagsági viszony sem enyhítő körülmény.

Súlyosbító körülmény lehet, ha az elkövető:
-- már korábban is követett el hasonló fegyelmi vétséget;
-- tettét italos állapotban követte el;
-- megpróbálta fondorlatosan félrevezetni a fegyelmi ügyben eljáró szervet,viszont a tett tagadása semmiképpen sem tekinthető súlyosbító körülménynek
-- az egyesületben betöltött választott tisztsége, vagy megbízatása folytán fokozott mértékben köteles lett volna példaadó magatartást tanúsítani.

Fokozott szigorral kell óvni a horgászfegyelmet a kiemelt jelentőségű, különösen sokak által látogatott vízterületeken, ahol a fegyelmi vétség könnyen másokat is hasonló magatartásra csábíthat, ill. a kívül- állókban kedvezőtlen véleményt kelthet a horgászokról.
Indokolt a fokozott szigor alkalmazása olyankor is, ha valamelyik vízterületen elszaporodóban vannak a fegyelmezetlenségek, vagy bizonyos fajta fegyelmi vétségek (pl. a horgászkészségek őrizetlenül hagyása) és a rendteremtés érdekében szükség van a példás büntetésekre.

Az egyes fegyelmi vétségek esetén kiszabható büntetések:

(1.) Tiltott eszközökkel folytatott jogtalan halfogási tevékenység, az esetleges zsákmány mennyiségére való tekintet nélkül (pl.: varsák-, fenékzsinórok kihelyezése, dobó-, húzó-, kerítő-, vagy 1 m2-nél nagyobb felületű emelőháló használata, gereblyéző-, vagy elektromos felszerelés, robbanó-, vagy mérgező anyagok alkalmazása stb.) esetén

a horgászattól 5 évre történő eltiltás
Ha a szabálysértés jogerős bírósági végzéssel jár,vagy bármely időtartamban ismétlődik javaslat

a Közgyűlésnek az egyesületből történő kizárásra.
Az Egyesületi Közgyűlésig a horgászati jog felfüggesztése.

Megjegyzés: bármilyen -- egyébként akár szabályos horgászkészséggel is -- a hal kívülről való meg- akasztására irányuló szándékos törekvés gereblyézésnek minősül !!!

(2.) Az ellenőrzésre jogosult, vagy bármilyen más feladat elvégzésére megbízott személy (pl.: halőr, egyesület társadalmi ellenőre, tógazdája, egyesület választott tisztségviselője stb.), esetleg a szabálysértő magatartásra figyelmeztető másik horgásztárs tettleges bántalmazása, vagy velük szembeni kirívóan durva fellépés esetén

a horgászattól 5 évre történő eltiltás

Ha a szabálysértés jogerős bírósági végzéssel jár,vagy bármely időtartamban ismétlődik javaslat a Közgyűlésnek az egyesületből történő kizárásra.
Az Egyesületi Közgyűlésig a horgászati jog felfüggesztése.

Megjegyzés: a társadalmi ellenőröket, tógazdákat az egyesület vezetősége bízta meg tevékenységük végzésére, munkájukat minden horgásztárs köteles segíteni, felszólításuknak kötelesek eleget tenni.
Nem vonható felelősségre, aki jogos védelmi helyzetben cselekszik az ellene, vagy más hor- gász, ill. az ellenőrzésre jogosult személy ellen irányuló támadás elhárítása érdekében alkalmaz – indokolt mértéket meg nem haladó – erőszakot.

(3.) Az ellenőrzésre jogosult, vagy bármilyen más feladat elvégzésére megbízott személy (pl. halőr, egyesület társadalmi ellenőre, tógazdája, egyesület választott tisztségviselője stb.), esetleg a szabálysértő magatartásra figyelmeztető másik horgásztárs munkájának akadályozása, ill. intézkedésének megnehezítése, meghiúsítása, személyének sértegetése, szidalmazása esetén a horgászattól 2 évre történő eltiltás
Megjegyzés: a társadalmi ellenőröket, tógazdákat az egyesület vezetősége bízta meg tevékenységük végzésére, munkájukat minden horgásztárs köteles segíteni, felszólításuknak kötelesek eleget tenni.

(4.) Egyesületi tag, érvényes állami jegy és területi engedély nélküli horgászat esetén a horgászattól 2 évre történő eltiltás

(5.) Egyesületi tag, érvényes területi engedély (éves jegy, napi jegy) nélküli horgászat esetén a horgászattól 1 évre történő eltiltás
Megjegyzés: nem tartozik ide az az eset, ha valaki az ellenőrzés időpontjában bizonyíthatóan rendelkezett érvényes papírokkal – nem utólag szerezte be – de azokat otthon felejtette Ilyenkor első esetben figyelmeztetésben kell részesíteni, viszont egy éven belüli ismétlődés esetén a fenti (5.) pontban meghatározott büntetést kell vele szemben kiszabni.

(6.) Az egyesület horgászrendjében meghatározott tiltott helyeken és időszakban, valamint nem meg- engedett körülmények között való horgászat (pl. betonburkolatú meredek részűről; műtárgyakról; horgászat elől elzárt területen, fokozottan védett természetvédelmi területen; nyilvános strand nyitvatar- tási ideje alatt nem a külön kijelölt szabad szektorban; csónakból, vagy egyéb vízi alkalmatosságból stb.) esetén a horgászattól 2 évre történő eltiltás

(7.) Az éjszakai horgászattal kapcsolatos rendelkezések, szabályok megszegése (pl. a horgászhely megfelelő, messzebbről is észrevehető kivilágításának elmulasztása) esetén. írásbeli figyelmeztetés, egy éven belüli ismétlődés esetén a horgászattól 1 évre történő eltiltás

(8.) Fajlagos, vagy esetenként elrendelt általános tilalmi időszakban (pl. telepítés után) folytatott horgá- szat esetén – zsákmány nélkül a horgászattól 1 évre történő eltiltás

(9.) Fajlagos, vagy esetenként elrendelt általános tilalmi időszakban (pl. telepítés után) folytatott horgá- szat esetén – a tilalommal védett halfajból való zsákmány megtartásával a horgászattól 2 évre történő eltiltás

(10.) Az egyesület horgászrendjében meghatározott mennyiségi korlátozás (darabszám korlátozás) megsértése esetén a büntetés mértéke max. 3 év eltiltás.
Bármely intervallumban történő ismétlődés esetén javaslat az Egyesület Közgyűlésének a kizárásra.
A közgyűlésig az egyesületi horgászati jog felfüggesztése

Megjegyzés: ha a kifogható darabszám korlátozás megszegője méreten aluli halat is megtartott, az alul írt (11.) pontban meghatározott büntetés is kiszabható (két szabály egyidejű megszegése).
A meghatározott mennyiség feletti, valamint a méreten aluli halat vissza kell helyezni a vízbe!

(11.) A hatályos halászati törvényben és az egyesületi horgászrendben meghatározott fajlagos méretkorlátozás megsértése, azaz méreten aluli hal megtartása esetén.

A büntetés mértéke max. 3 év eltiltás.
Bármely intervallumban történő ismétlődés esetén javaslat az Egyesület Közgyűlésének a kizárásra. A közgyűlésig az egyesületi horgászati jog felfüggesztése, azzal a kiegészítéssel, hogy ha a méreteltérés meghaladja az 1 (azaz egy) centimétert, csak a maximális büntetés alkalmazható.

(12.) Az egyébként szabályos körülmények között fogott és megtartott halnak a fogási eredménynaplóba való bejegyzésének elmulasztása esetén a büntetés javasolt mértéke max. 3 év eltiltás.
Bármely intervallumban történő ismétlődés esetén javaslat az Egyesület Közgyűlésének a kizárásra.

Megjegyzés: a naplóba a hal szákba helyezése után -- még mielőtt a készség újból be lenne vetve – kell bejegyezni a zsákmányt. Nem fogadható el védekezésként a feledékenység. Ha bizonyítható, hogy az elkövető már korábbi esetekben is csak figyelmeztetés hatására végezte el bejegyzést, szigorúbb büntetés is kiszabható (meg kell akadályozni, hogy a szükségszerűen szigorú egyesületi darabszám korlátozást hasonló trükkökkel kijátszható legyen!).

(13.) Az egyébként szabályos körülmények között fogott halnak átengedése, átadása másik horgásznak, ill. annak fogási eredménynaplójába való bejegyeztetés esetén egy db halnál a horgászattól 1 évre történő eltiltás több db halnál a horgászattól 2 évre történő eltiltás

Megjegyzés: a horgásznak a saját fogási eredménynaplójába kell bejegyeznie a megtartott zsákmányát. Mindenképpen megakadályozandó az, hogy az eredményesebben fogó horgász egy kevésbé eredményesen horgászó sporttársát használja fel arra, hogy a zsákmányát regisztrálja. Bármely horgásznak jogában áll a zsákmányát elajándékozni, de csak azt a zsákmányt, amit már korábban be is jegyzett a saját fogási eredménynaplójába és azt a vízpartról való távo- zás után tegye, az esetleges félreértések elkerülése végett.

(14.) Az egyébként szabályos körülmények között fogott halnak a horgászat közben való elajándéko- zása (éppen arra járó bármely személynek, aki azt a helyszínről azt el is viszi), vagy a közelben parkoló gépkocsiba, egyéb helyre való elrakása, elrejtése esetén egy db halnál a horgászattól 1 évre történő eltiltás több db halnál a horgászattól 2 évre történő eltiltás

Megjegyzés: a megtartott zsákmányt, a horgászat befejeztéig a horgászhelyen haltartó szákban kell tárolni ! Bármely horgásznak jogában áll a zsákmányát elajándékozni, de csak azt a zsákmányt, amit már korábban be is jegyzett a saját fogási eredménynaplójába és azt a vízpartról való távo- zás után tegye, az esetleges félreértések elkerülése végett. Mindenképpen megakadályozandó az, hogy a zsákmány bejegyzése elmaradhasson, ill. a darabszám korlátozás előírásának betartása bármilyen módon megkerülhető legyen.

(15.) A hatályos halászati törvényben és az egyesületi horgászrendben meghatározott horgászkészsé- gekkel kapcsolatos rendelkezések (használható készségek száma, egy készségen alkalmazható horgok száma, adott vízterületen alkalmazható horgászmódszer stb.) megszegése esetén a horgászattól 2 évre történő eltiltás

(16.) A horgászállásról a tulajdonos részéről a másik horgász elküldése, ha egyébként lenne szabad hely a számára, azaz a foglalt hely kierőszakolt, egyébként szabályellenes kikövetelése esetén a horgászattól 1 évre történő eltiltás

Megjegyzés: a stégtulajdonosnak csak elhelyezkedési és bedobási előjoga van, az általa rendszeresen etetett és horgászott szektor átengedését kérheti csak a másik horgásztól.

(17.) A horgászállás tulajdonosa részéről az építményének megfelelő műszaki állagának folyamatos fenntartásának elmulasztása, elhanyagolása, vagy az építmény környezetének elvárható minőségű tisztán- és rendben tartásának elmulasztása, elhanyagolása esetén a horgászattól 1 évre történő eltiltás

Megjegyzés: a horgászállás tulajdonosának alapvető kötelessége a fent részletezett feladatok szükség szerinti elvégzése. Ha bizonyítható, hogy az elkövető már korábbi esetekben is csak figyelmeztetés hatására végezte el a kötelező karbantartási munkákat, vagy az eseti írásbeli felszólítás ellenére sem mutatott hajlandóságot a teljesítésre, jóval szigorúbb büntetés is kiszabható. (meg kell tudni akadályozni, hogy a horgászállások bármikor rossz állapotba kerüljenek, vagy balesetveszélyessé váljanak).

(18.) Szemetelés, vagy szemetes horgászhelyen való horgászat esetén első alkalommal megrovás, másodszorra egy év eltiltás.

Megjegyzés: nem fogadható el horgásznak az a védekezése, hogy nem ő követte el a szemetelést !!! Alapvető követelmény, hogy szemetes horgászhelyen el sem lehet kezdeni horgászni, ami- kor ilyen helyre érkezik a horgász, először takarítson, ill. tegyen rendet, aztán horgásszon.

(19.) Horgászkörnyezet (partvédő mű, műtárgy, horgászállás, parti- és vízi növényzet és egyéb élettér stb.) rongálása, környezetszennyezés, vagy a vízterületi rend bárminemű megváltoztatása, ill. felborítása fegyelmi vizsgálatot von maga után. enyhébb esetben írásbeli figyelmeztetés, egy éven belüli ismétlődés esetén, vagy durvább esetben a horgászattól 1 - 5 évre történő eltiltás

Megjegyzés: a minden évben elvégzett téli nádaratás, az elburjánzott parti bozót irtása, a bokrok és fák növekedését szabályozó nyesése, valamint a fűkaszálás szükséges környezetalakító tevé- kenység és mint ilyen nem sorolható ide!

(20.) A vízterületen tanúsított helytelen, ill. meg nem engedett viselkedés, más horgászok indokolatlan zavarása, hangoskodás, valamint randalírozás és közbotrányokozás esetén a horgászattól 2 évre történő eltiltás ittas állapotban való elkövetés esetén a horgászattól 2 - 5 évre történő eltiltás

Egyesületünk vízterületein szabálysértésen tetten ért, más horgászegyesületi tagsággal rendelkező horgászokkal szemben nem folytatunk le fegyelmi eljárást, hanem feljelentéssel élünk az anyaegyesületük felé, vagy a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Vadászati- és Halászati Osztálya (azaz a megyei halászati főfelügyelő) felé.
Az ellenőrzéskor bevonjuk az egyesületünk vízterületére szóló területi engedélyüket és egyben csatoljuk azt a feljelentő átirathoz.

A tetten ért, engedéllyel nem rendelkező elkövetőket (orvhorgászokat) ugyancsak a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál jelentjük fel.

Ezen szabályzatunkat – módosításokkal, ill. kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalva – a 2014 március 9-ei egyesületi Küldött Közgyűlés elé terjesztettük és azt a közgyűlés elfogadta. Minden előző szabályzat érvényét vesztette.