Fegyelmi szabályzat

1. § A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az egyesületi alapszabály, az egyesület közgyűlése és vezetősége által hozott határozatok, szabályok, az egyesületi horgászrend, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint az egyesület szervezeti élete tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető és más horgászegyesületi tag visszatartása a hasonló magatartástól.

2. § FEGYELMI VÉTSÉGEK

Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:
a. akit bármilyen szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek;
b.  aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős elmarasztaló határozatot hoztak;
c.  akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért jogerősen halgazdálkodási, vagy halvédelmi bírsággal sújtottak, illetve horgászattal összefüggő környezet és természet védelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;
d.  akit a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, az egyesületi alapszabálya, az egyesületi szervek határozatai, a horgászrendek előírásai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, az egyesület vagy az egyesületi szervek alapszabályszerű működését veszélyezteti;
e.  aki, mint a választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő a kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve kárt okozóan elhanyagolja;
f.   aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti,
g. aki a fegyelmi szerv idézésére a kitűzött fegyelmi tárgyaláson, mint tanú kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít.
h. aki a vízparton, az egyesület rendezvényén, vagy hivatali helyiségében nem megfelelően viselkedik.
i. aki az egyesület tagjairól, az egyesületről, az egyesület szerveiről, tisztségviselőiről, valótlan, vagy a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, vagy híresztel.

3. § FEGYELMI BÜNTETÉSEK

1.    Fegyelmi büntetések:
a.  figyelmeztetés
b.  írásbeli megrovás
c.  a fegyelmi határozatban megjelölt egyesületi létesítményből, horgásztanyáról meghatározott időre szóló kitiltás
d.  az egyesület vízterületein történő horgászattól való meghatározott idejű eltiltás
e.  az egyesületi tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése
f.   az egyesületből meghatározott időre szóló kizárás
2.  Indokolt esetekben a 3. § (1.) bekezdés d.) és f.) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést együtt is ki lehet szabni.
3.  Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. § e.) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3. § (1.) bekezdés a.) és b.), pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személyt tisztségéből való visszahívását.
4.  A 3. § (1.) bekezdés c.) d.) és f.) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – legfeljebb háromévi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a 3. § (1.) bekezdés d.) vagy f.) pontja alapján kirótt büntetés időtartama a két évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt vele szemben ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.
5. Több kirívó szabályszegés esetén a kiszabható eltiltás időtartama összeadódhat.
6. Amennyiben a horgász az egyesületi horgászrendben felsorolt, kirívónak minősített cselekmények közül egyszeri elkövetése és büntetése után újra elköveti bármelyiket, második alkalommal az eltiltás az itt leírtak duplájára emelkedik.
7. Amennyiben a horgász az egyesületi horgászrendben fel nem sorolt szabálytalanságok miatt kap büntetést, majd az azt követő 3 éven belül bármely más szabálytalanságot elkövet, 2 éves eltiltásra számíthat.

4. § HATÁSKÖRÖK

1. A fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása az egyesületi fegyelmi bizottság hatáskörébe tartozik.
2. A fegyelmi eljárásra az az egyesület illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésének évében az állami horgászjegyet kiváltotta.
3. Kettős tagság esetében, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő horgászegyesületből kilép, az eljárást a másik horgászegyesületnek kell lefolytatnia.
4. Amennyiben a fegyelmi vétséget elkövető személy nem váltott az adott évben állami horgászjegyet, az eljárás lefolytatására az az egyesület az illetékes, ahol az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétséget elkövette.
4. Az egyesület fegyelmi bizottságának hatáskörébe tartozik az egyesület választott testületének tagja, vagy megbízott tisztségviselője által elkövetett a 2. §. e.) pontja szerinti fegyelmi vétség elbírálása is.
5. Másodfokon fegyelmi ügyben a horgászegyesület vezetősége jár el.

5. § AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

1.    A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:
a.  halászati őr, társadalmi halőr;
b.  a vízhasznosító egyesület;
c.  megalapozottan (bizonyítékokkal alátámasztottan) bármely személy, írásban, két tanúval hitelesített formában
d.  a halászati-, vízügyi- környezetvédelmi-, természetvédelmi- és más hatóság.
2.  Fegyelmi eljárás csak a horgászegyesületi tag ellen és kizárólag írásban rendelhető el.        A fegyelmi eljárás alá vont személyt írásban kell értesíteni az eljárás megindításáról, amelyben részletesen ismertetni kell az ellene felrótt fegyelmi vétséget.
3.    A fegyelmi eljárás elrendelésre jogosultak:
a.  az egyesület elnöke
b.  az egyesület vezetősége
c.  az egyesület közgyűlése (küldöttközgyűlése)
4.  Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről – tudomására jutását, ill. az írásos anyag (feljelentés) kézhezvételét követően – 30 napon belül gondoskodni köteles.
5.  Súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltését, illetve horgászati jogosultságát.

6. § ELÉVÜLÉS

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető, vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető, vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

7. § A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

1.  A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a szerv tagjaiból,
a. az 5 fős fegyelmi bizottság esetén legalább 3 fő,
b. míg a másodfokon eljáró vezetőség esetén a tagok legalább fele jelen van.
2.  Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, avagy sértettnek egyenesági rokona, házas-, vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal, avagy sértettel munkajogi alá-, vagy fölérendeltségi-, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható el.
3.  A másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgált határozat meghozatalában, illetőleg az azt megelőző eljárásban részt vett.

8. § ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

1.  A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.
2.  A fegyelmi szerv elnöke a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy – szükség esetén – annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.
3.  Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy előre be nem jelentett igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, védelmére szóló bizonyítékait, vagy tanúit legkésőbb a tárgyaláson bejelentheti, ill. azokat magával hozhatja.
4.  Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és azt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a tárgyaláson a bizonyítási eljárást mellőzni lehet.
5.  Azok, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges, az egyesület tagjai közül megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális idő nyolc nap.
6.  A tárgyalás nyilvános, azon az egyesület tagjai részt vehetnek. Az eljárás alá vont tag indokolt kérelmére zárt tárgyalást is el lehet rendelni. Amennyiben azt erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.
7.  A fegyelmi szerv elnöke megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi és ellenőrizi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról, vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök meghallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is intézhetnek kérdéseket. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.
8.  Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésére, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
9. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének megnevezését, horgászkártyájának, állami horgászjegyének számát, esetleg viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére felrótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.
10.  A jegyzőkönyvet az eljáró szerv elnöke, tagjai és – amennyiben a jegyzőkönyvet nem a szerv valamelyik tagja vezeti – a jegyzőkönyvvezető írja alá.
11.  Az eljáró szerv zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azt követően kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.
12.  Ha az eljáró szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy
a.  a terhére felrótt cselekmény nem fegyelmi vétség;
b.  a terhére felrótt cselekményt nem követte el;
c.  a terhére felrótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;
d.  a terhére felrótt fegyelmi vétség elévült;
az eljárást határozattal megszünteti.
13.  A határozatot szintén írásba kell foglalni. A határozat három részből áll.
Az első rész az eljáró szerv megjelölését, az ügy megnevezését, az eljárás alá vont személy nevét, lakcímét egyesületének megnevezését, horgászkártyájának, állami horgászjegyének számát, esetleg viselt tisztségét, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.
A második – rendelkező – részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.
Emellett rendelkezni kell,
a.  az eljárás megszüntetése esetén az esetleg korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület vízterületére érvényes területi engedély, illetve a korábban bizonyítékként elvett, az elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől
b.  elmarasztaló határozat esetén:
Az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban tévesen vonták be, illetve, ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye
A területi engedély visszavonása felől, ha a 3. § (1.) bekezdés d.) pontjában meghatározott büntetést alkalmazzák
Annak az időszaknak a kiszabott hónapokban, vagy években megállapított büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl. a területi engedély előzetes bevonása) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta
A büntetés próbaidőre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltévnek jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt
Az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja
A korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, ha a vízhasznosító egyesület fegyelmi szerve nem kezdeményez halászati, rendőrségi, vagy más szabálysértési hatósági eljárást
A határozat harmadik – indoklási – része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.
14.  Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni, az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni. Ajánlott levélben meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást kezdeményező és elrendelő szervnek, vagy személynek is.
15.  Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondanak, a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősségi záradékkal látja el.
16. A fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni a Magyar Országos Horgász Szövetség HORINFO internetes felületre. A bejegyzésben fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napi dátumát.
17.  A hónapokban, vagy években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha felfüggesztették az elkövetőnek az egyesület vízterületein a horgászathoz való jogát, és a területi engedélyét bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem került sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől.
18. Az eljáró egyesület vízterületén a horgászattól való eltiltás nem érinti az állami horgászjegy váltásának törvényi szabályozottságát. Az egyesületnek joga van akár több évig az egyesület vízterületéről való eltiltáshoz, ami nem érinti az állami horgászjegy váltásának lehetőségét, hanem kizárólag az adott vízterületre szóló engedély megváltását korlátozza.
19.  Fellebbezés esetén a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után haladéktalanul be kell jegyezni a HORINFO internetes felületre, és egyben a meghatározott okmányokat is be kell vonni. Amennyiben erre nincs lehetőség – mert pl. az elkövető ne jelent meg a tárgyaláson -- ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni, illetve ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet, valamint az egyesület vezetőségét terheli.
20.  A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét kivonatosan a küldött közgyűlésen ki kell hirdetni.

9. § FELLEBBEZÉS

1.  Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.
2.  Fellebbezésre jogosultak:
a.  az eljárás alá vont tag;
b.  az eljárást elrendelő szerv, vagy személy
A fellebbezés mindig halasztó hatályú!
3.  A benyújtott fellebbezést az elsőfokú fegyelmi szerv elnöke – az ügy irataival együtt – a fellebbezési határidő lejártától számított 8 napon belül köteles megküldeni a másodfokú fegyelmi szervnek.
4.  Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasíthatja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben, vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.
5.  A fellebbezési eljárásban eljáró szerv az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.
6.  Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen az egyesületi fegyelmi szerveknél további fellebbezésnek helye nincs.
7.  Amennyiben a határozatokban fegyelmileg vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatba foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordulhat. Ez esetben az Egyesület jogosult kikötni a Soproni Járásbíróság illetékességét.

10. § PERÚJÍTÁS

1. A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy perújítását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, amely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas.
2. A perújítás elrendelése, vagy a perújítási kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület vezetőségének, ill. az ügyben legfelső szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik.
3. A perújítást elrendelő, ill. elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárásra általános rendelkezései az irányadók.

11. § FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE

1. A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont személy a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, az egyesület vezetőségétől abban az esetben kérheti, ha a határozat egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetésnek legalább felét már letöltötte.
2. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

12. § ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

1.  Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt – súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével – az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adhasson.
2.  Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is.

13. § A FEGYELMI BÜNTETÉSEK MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA