Rákos-patak I.-II. (Fertőrákos)

Rákos-patak I.-II. (Fertőrákos)

Fertőrákos, ill. Sopron külterületén a 01163 hrsz.-on -- össz.terület 1,3350 ha

A Rákos-patak az országhatár és a fertőrákosi szennyvíztelep közti része horgászatilag nem számottevő, jelentéktelen vízfolyás. A hasznos vízterület Soprontól kb. 12 km-re, Fertőrákoson -- a község DK-i határában – a Fertő tavi vízitelepre és strandra kivezető makadám út mentén található két egymástól elválasztott, zárt csatorna szakasz. Déli oldalán -- vele párhuzamosan -- töltésen fut az aszfalt műút, az útszél és a víz közt ~ 5,0 m széles bokrokkal tarkított füves parti sáv van -- az út másik felén nagy kiterjedésű nádas. Az északi oldalán -- a másik parton -- egy ~ 3,0 m széles földúton túl van, megint nádas.

Elhelyezkedése hozzávetőlegesen NY - K-i irányú, a horgászkezelésű szakasz területe 1,2 ha -- hossza: ~ 1.800,0 m, szélessége: ~ 10,0 - 6,0 m között változik.

Valaha, a Fertőrákoson is keresztülfolyó Rákos-pataknak a Fertő tóba bevezető szakasza volt.

Vízrajzi jellemzők:
A 70-es évek végén megszüntették a Rákos-pataknak a tóba történő közvetlen bevezetését. Egy-egy szakaszát kereszttöltésekkel átzárták és attól fogva a Fertő tó kb. 2,0 km széles nádasába vezették be, felhasználva így a nagy kiterjedésű nádas természetes szűrőhatását, megszüntetve a patak által szállított víz addigi, a Fertő tavat érő közvetlen szennyező hatását.

Az egyik átzárást a jelenlegi Fertő tavi beléptetésnél, a jegypénztárnál alakították ki. A ~ 15,0 m széles kereszttöltésben -- melyen földút vezet át a csatorna másik oldalára -- az üzemi vízszint alatt 2 db * 300 mm-es és 3 db * 500 mm-es halrácsokkal ellátott csőátereszeket építettek be, így a Fertő tó vizével kapcsolatban tudott maradni a horgászvizünk. Úgy 10 éve, ezek a csőátereszek hermetikusan le lettek zárva.

A másik keresztöltés -- a műút fele táján -- viszont teljesen tömör zárást biztosított és ez előtt a keresztöltés előtt alakították ki a patak nádasba való beterelését.
(a két keresztzárás közti -- Fertő tó felöli -- szakasz a Rákos-patak I., az utóbbi keresztzárás és a szenny- víztelep közti szakasz pedig a Rákos-patak II.)

A Rákos-patak I. hossza ~1.300,0 m, átlagos mélysége 1,50 m -- a tó felöli ~ 300,0 m-es szakaszán ~ 1,80 m-es, a további részen 1,00 - 1,20 m-es mélységekkel találkozhatunk. A meder keresztmetszeti profilja „U”-alakú (mesterséges, kotort), a műút felöli oldalon, rögtön a partszélről meredeken esik, a másik oldalon viszont van egy 0,60-0,80 m széles és változóan 0,50-0,60 m vízmélységgel borított padka, majd az innenső oldalihoz képest enyhébb esésű a mederfenékig. A meder közbenső fenékrésze 5,00 - 8,00 m szélesen meglehetősen lapos. A mederfenék csak kissé iszapos – a közelmúltban (2003 -ban) egyesületi beruházással, hidro- mechanizáziós kotrással eltávolíttattuk belőle a lágyiszap nagy részét (kb. 4.000 m3-nyit).

A Rákos-patak II. hossza ~ 500,0 m, szélessége 8,00 - 10,00 m, mélysége 1,80 - 1,50 m közötti, de a szennyvíztelep előtti ~ 80,0 m es részen az 1,00 m-t sem éri el (ez a rész meglehetősen hinaras és gyékénnyel vegyes sásos – nagyszerű ívó hely).
Mindkét mederszakasz 35 évvel ezelőtt lett a mai formájára kikotorva.

Az elmúlt tízegynéhány év során a Fertő tó vízállása igen kedvezőtlenül alakult, a hosszabb- rövidebb ideig tartó alacsony vízállás a Rákos-patak I. csőátereszeit többször szárazon hagyta. A Fertő tó felé menő csőátereszeket ledugóztuk, hogy a Rákos-pataki magasabb vízszintből adódóan ne szökhessen el a víz az alacsonyabb vízszintű tóba.
Ideiglenes megoldásként a két Rákos-pataki szakasz közti kereszttöltésbe egy * 200 mm-es, átfolyását tolózárral szabályozható csőátereszt építettünk be (2005. tavaszán), amin keresztül havária esetén bármikor friss vizet lehet ereszteni a Rákos-patak I. mederszakaszba, ily módon szabályozva annak vízszintjét és egyben javítva a vízminőségét is. A töltő áteresz kinyitását és zárását az ÉDuKÖVIZIG –gel való előzetes egyeztetés követően lehetséges megtenni.
Ez az ideiglenes megoldás mindaddig fenn fog állni, amíg a valamikori vízjárási állapotok vissza nem állnak és arról a jelenlegivel ellentétes határozat nem születik.

Vízminőségi jellemzők:
A vízterület lakott terület közelében (Fertőrákos község) van, mely terület közművesített vezetékes vízellátással és szennyvízelvezetéssel rendelkezik -- ugyancsak közművesített a Fertő tó vízitelepe is.
A fertőrákosi szennyvíztisztító telep, mely a környék szennyvizeit kezeli, 1995 óta üzemel. A tisztított szennyvíz 2008 óta már nem marad a Fertő tó térségében, ugyanis azt vissza- nyomják a soproni szennyvízelvezető rendszerbe.
A horgászvizet direkt kommunális szennyezés nem éri, vízminősége általában jónak mond- ható, de néhányszor, különösen a nagyon meleg és száraz nyári időszakban kialakuló alacsony vízállásnál, beállhat hirtelen vízminőség-romlás. Korábban előfordult egy-egy kisebb halpusztulás is.
Reméljük, hogy a fent részletezett műszaki megoldással sikerült elejét venni az efféle problémáknak.

Növényzet, élővilág:
A horgászvíz a Fertő tavi nádas élővilágával van közvetlen kapcsolatban. A vízszéleken gyékénnyel vegyes nád és sás nő -- azt évente rendszeresen arattatjuk -- a seké- lyebb részeken, néhány szakaszon hínárfoltok is találhatók.
A parti sáv füves – fűzféle-, éger-, kecskerágó és mogyoró cserjékkel tarkítva.
Sok a vízimadár – gémfélék, szárcsa, vízicsibe, nyári lúd, récefélék, a sirályok és a hattyúk is be-bejönnek a tóról. Jellemző halfajok: főképpen ponty, kisebb számban amur, compó, jó állománnyal keszegfélék és valamennyi ezüstkárász, de előfordul a széles kárász is, kisebb egyedszámban balin, angolna, de szép a csuka- és a süllőállomány is. A harcsa ugyan nem jellemző, bár minden évben akad néhány kisebb nagyobb kifogott példány -- törpeharcsa ez idáig nem fordult elő. Az angolna visszaszorulóban van amióta a Fertő tavon beszüntették a telepítését.

Horgászati hasznosítás: 1980 óta történik szervezett horgászat a vízen.
Kezdettől fogva az egyesületünk a horgászati hasznosítója, ill. 2001. év óta a haszonbérlője.
Meghosszabbítva 2030. 12. 31-ig (MOHOSZ 580 / 2016.)

Infrastruktúra:
Ahogy már említettük, a várostól nincs túl messze – kb. 12 km -re -- a vízterület. Jól megközelíthető, sokan látogatják, a napijegyes vendéghorgászok is nagyon kedvelik.

A községben megállója, ill. végállomása van a Sopron-Fertőrákos helyközi autóbuszjáratnak, de a strandszezonban bemegy a járat egészen a Fertő tóig.

A tónál van parkolási lehetőség, de a műút mentén, a széles padkarészen is le lehet állni. A Fertő tavon a nyári szezonban strand üzemel.
A tavon vannak üdülőházak -- vendéglők és büfék is találhatók -- szálláslehetőség panziókban, magán- és vállalati üdülőkben, vagy a községben található turistaszállóban, és a szép számmal kínálkozó kiadó szobákban lehetséges.
Kemping nincs a környéken – sátor felverése, vadkempingezés tiltott a Fertő tó környékén.

Nagytómalom (Sopron-Kőhida, Szárhalmi-erdő)

Nagytómalom (Sopron-Kőhida, Szárhalmi-erdő)

Sopron belterületén a 10101/2 hrsz.-on -- össz.terület: 11,311 ha -- ebből ~ 4,0 ha a tó vízfelülete

Soprontól ÉK-re, kb. 5 km-re a várostól, a Szárhalmi-erdő nyugati alján található. A városból északi irányba kivezető Pozsonyi útról (Sopron - Fertőrákos közút) közelíthető meg egy a Nagytómalomra bevezető, kb. 0,5 km hosszú makadám bekötőúton.

Elhelyezkedése É - D irányú, területe ~ 4,0 ha -- hossza: ~ 400,0 m, szélessége: ~ 100,0 m. A tó északi felén van a völgyzáró gát, annak ÉNy-i sarkában egy szimpla oldalbukós zsilippel, a gát túloldalán még önkormányzati területek, majd odébb a néhai halastavak találhatók, azokon át vezet a túlfolyó vizeket szállító árok a Rákos-patakba, majd tovább a Fertő tóba.

Keleti oldalán terül el a Szárhalmi-erdő (Balfi dombság része, mészkőkarszt vonulat), a tó északi felében helyezkedik el a Tómalom fürdő, egy természetes strand, ill. az üdülőházak előtti Erdőalja út, majd hátsó részén a Szárhalmi-erdő, a déli oldalán egy nagyobb kiterjedésű nádas és rekettyefűzes-égeres mocsaras erdős rész található, a nyugati oldalát pedig egy a közelmúltban kialakított kertvárosi jellegű lakó - üdülőtelep határolja.

Vízrajzi jellemzők:
Pontos vízrajzi adatsor nincs a területről.
A vízgyűjtő területe a Kistómalméval együtt kb. 6,0 km2.

A Kistómalom felöl érkező, túlfolyó vizeket szállító patakon kívül egyéb tápláló vízfolyása nincsen, azon felül a többé-kevésbé ismert néhány fenékforrás tevékenysége gyarapítja még a tó vízellátását. Lefolyása csak a zsilip túlfolyóján keresztül van.

A tó vízszintje állandónak mondható -- a zsilip évek óta, egész évben túlfolyik. A tó átlagos vízmélysége ~ 2,5 m -- a gátnál ~ 4,0 m mély, a felső és nyugati szélein 1,2-1,5 m. A tó medre iszapos -- nagyon régi, több száz éves a tó -- valaha malmoknak volt a tározótava. Több mint 60 éve ismerjük a vizünket, a fenékiszap mennyisége azóta szemmel láthatóan alig változik, aminek az lehet a magyarázata, hogy hordalékot hozó, direkt beömlő vízfolyása nincsen -- az érkező vizek egy viszonylag nagy kiterjedésű nádason haladnak keresztül.

Növényzet, élővilág:
A tó keleti oldalán helyezkedik el a Tómalom fürdő, egy természetes strand, ill. az üdülőházak előtti Erdőalja út, majd hátsó részén a Szárhalmi-erdő (tölgy, akác, fenyő és aljnövényzetként som, kökény, galagonya, mogyoró, kecskerágó és bodza).
A parti széleken gyékénnyel vegyes nádas es sásos, valamint néhány akác-, rekettye fűz- és égerfa csoport nő, a tó sekélyebb felső harmadában hinaras vízrészek is találhatók, a nádas szegélyezte öblökben fehér- és rózsaszín tavirózsa, meg sárga virágú vízitök is található. A szokásos erdei állatokon, madarakon felül a környező nádasokban szép számmal fészkelnek vízimadarak: nádi poszáták, szárcsák, vízicsibék, törpegémek, récefélék és előfordul látoga- tóként néhány sirály és hattyú, valószínűleg a szomszédos Fertő tóról.
Jellemző halfajok: főképpen ponty, kisebb számban amur, compó, jó állománnyal keszegfélék, valamennyi ezüstkárász, de előfordul az aranykárász is, kisebb egyedszámban balin, de szép a csuka- és a süllőállomány is. A harcsa ugyan nem jellemző, bár minden évben akad néhány kisebb nagyobb kifogott példány -- törpeharcsa ez idáig nem fordult elő.
Úgy 50 - 60 évvel ezelőtt többször telepítettek pisztrángsügért is, de egészséges állományuk nem maradt fenn, viszont nagy egyedszámmal élnek a vízben elcsökösödött, apró utódaik.

Horgászati hasznosítás: 1948 óta történik szervezett horgászat a vízen.
Kezdettől fogva az egyesületünk a horgászati hasznosítója, ill. 2000. év óta a Sopron MJV. Város Önkormányzatával kötött és öt évenként újított szerződés alapján, a haszonbérlője.
Meghosszabítva 2021. 12. 31-ig (VI / 58097-3/ 2016.)

A tavon 14 db cölöpökön álló horgászállás található, melyek átlagosan 2,0 x 4,0 m –esek. A stégek mindegyike magántulajdonban van, de azokon bármikor, bárki más is horgászhat. A stégtulajdonosokat csak az ún. bedobási előjog illeti meg, ami alatt az értendő, hogy a tulaj- donos megérkezésekor az általa megnevezett etetett helyéről a vendéghorgásznak ki kell vennie az oda bevetett készségét és egy másik irányba dobva kell horgásznia.

Egyébiránt a zsilip környékén és a tó hátsó részén partról is lehet horgászni.

A strand zárt területén és a betonlapos töltésrézsűn egész évben tilos horgászni.
A strand nyitva tartásának idejében a szemközti oldalon szüneteltetni kell a horgászatot.
Egyesületünk horgászai mellett, a napijegyes vendéghorgászok is nagyon kedvelik a tavat.

Infrastruktúra:
Ahogy korábban említettük, a Nagytómalom nincs messze a várostól.
Jól megközelíthető, sokan látogatják gyalogos- és kerékpáros kirándulók (kiépített kerékpárút halad keresztül a területen).
A Pozsonyi úton (a Jánostelep bekötőútjánál és a Tómalom sor sarkon), a Sopron – Fertőrákos helyközi autóbuszjáratnak van egy-egy megállója, de strandszezonban – óránként – helyi járat is közle- kedik magára a Nagytómalomra (a tó fölötti nagy parkolóban van a végállomása).

A Nagytómalmon strand is üzemel, található itt vendéglő és büfé is.

Szálláslehetőség a közeli panziókban, vagy vállalati- és magánüdülőkben kínálkozik. Kemping nincs a környéken – sátor felverése, vadkempingezés tiltott a tó környékén.

Kistómalom (Sopron, Szárhalmi-erdő)

Kistómalom (Sopron, Szárhalmi-erdő)

Sopron külterületén a 037 hrsz.-on - össz.terület 5,7011 ha - ebből ~ 1,7 ha maga a nyíltvizű tó, a többi a környező nádas és láprét

Soprontól ÉK-re, kb. 4 km-re a várostól, a Szárhalmi-erdő nyugati alján található. A városból északi irányba kivezető Pozsonyi útról (Sopron-Fertőrákos közút) közelíthető meg egy a Nagytómalomra bevezető, kb.0,5 km hosszú makadám bekötőúton, majd a nagytómalmi strandtól visszafelé, azaz D-i irányba tartó kb.1 km hosszú erdei földúton. Megközelíthető még a Pozsonyi útról, a lakó – üdülőtelep Kistómalom utcáján keresztül is.

Elhelyezkedése ÉK - DNy irányú, területe ~ 1,7 ha -- hossza: ~ 250,0 m, szélessége: ~ 70,0 m.

A tó északi felén van a völgyzáró gát, annak ÉK-i sarkában egy oldalbukós túlfolyású egykamrás zsilippel, a gát túloldalán már a Nagytómalomhoz tartozó rét és egy nagyobb kiterjedésű rekettyefűzes égeres erdős rész és nádas terül el, amin keresztülvezet a túlfolyó vizeket szállító árok, ami aztán a Nagytómalom vizét táplálja.
Keleti oldalán terül el a Szárhalmi-erdő (Balfi dombság része, mészkőkarszt vonulat), a déli oldalán egy nagy kiterjedésű nádas és egy ún. láprét terül el (természetvédelmi terület), a nyugati oldalát pedig egy a közelmúltban kialakított kertvárosi jellegű lakó-üdülőtelep határolja.

Vízrajzi jellemzők:
Pontos vízrajzi adatsor nincs a területről. A vízgyűjtő területe kb. 6,0 km2

A Nemes-kút forrástól érkező éren kívül egyéb tápláló vízfolyása nincsen, azon felül a többé- kevésbé ismert néhány fenékforrás tevékenysége gyarapítja még a tó vízellátását. Lefolyása csak a zsilip túlfolyóján keresztül van.
Keleti irányból egy övárok köt be a tavat övező nádasba (hozama időszakos, legtöbbször száraz).

A környék forrásai:
- Nemes-kút forrás (a tótól DNy-ra kb. 1,5 km-re) ~ 8-10 l/perc
- 5 db névtelen forrás (időszakos szivárgó) a Ny-i oldalon ~ 6-8 l/perc
- 3 db névtelen forrás (időszakos szivárgó) a DK-i oldalon ~ 4-6 l/perc

A tó vízszintje hosszú idő óta állandónak mondható -- a zsilip, egész évben túlfolyik.
A tó átlagos vízmélysége 2,5 m -- a gátnál ~ 4,0 m mély, a felső és nyugati szélein 1,0-1,5 m.
A tó medre iszapos -- nagyon régi, több száz éves a tó -- valaha vízikerekes posztómalmoknak volt a tározótava.
Több mint 60 éve ismerjük ezt a vizünket, a fenékiszap mennyisége azóta szemmel láthatóan alig változott, aminek az lehet a magyarázata, hogy hordalékot hozó, nagyobb beömlő vízfolyása nincsen -- az érkező vizek egy viszonylag nagy kiterjedésű nádason haladnak keresztül.

Vízminőségi jellemzők:
A Kistómalom lakott területtel, egy lakó – üdülőteleppel határos, mely terület közművesített, azaz teljes körű vezetékes vízellátással és szennyvízelvezetéssel rendelkezik.
A tavat kommunális szennyezés nem éri, vízminősége kifogástalan, halpusztulás még soha sem fordult elő.

Növényzet, élővilág:
A tavat a keleti és déli oldalán erdő (tölgy, akác, fenyő és aljnövényzetként som, kökény, galago- nya, mogyoró és bodza), valamint kiterjedt nádas, és egy láprét övezi.
A parti széleken gyékénnyel vegyes nádas és sásos, valamint néhány akác-, rekettye fűz- és égerfa csoport nő, a tó sekélyebb felső harmadában hinaras vízrészek is találhatók, a nádas szegélyezte öblökben fehér- és rózsaszín tavirózsa, meg sárga virágú vízitök is található.
A szokásos erdei állatokon, madarakon felül a környező nádasokban szép számmal fészkelnek vízimadarak: nádi poszáták, szárcsák, vízicsibék, törpegémek, récefélék és előfordul látoga- tóként néhány sirály és hattyú, valószínűleg a szomszédos Fertő tóról.

Jellemző halfajok: főképpen ponty, kisebb számban amur, compó, jó állománnyal keszegfélék, és ezüstkárász, de előfordul a széles kárász is, kisebb egyedszámban balin, de szép a csuka- és a süllőállomány is. A harcsa ugyan nem jellemző, bár minden évben akad néhány kisebb nagyobb kifogott példány -- törpeharcsa ez idáig nem fordult elő.
Úgy 50 - 60 évvel ezelőtt többször telepítettek pisztrángsügért is, de egészséges állományuk nem maradt fenn, viszont nagy egyedszámmal élnek a vízben elcsökösödött, apró utódaik.

Horgászati hasznosítás: 1948 óta történik szervezett horgászat a vízen.
Kezdettől fogva az egyesületünk a horgászati hasznosítója, ill. 2001. év óta a haszonbérlője.
Meghosszabbítva 2030. 12. 31-ig (MOHOSZ 580 / 2016.)

A tavon 17 db cölöpökön álló horgászállás található, melyek átlagosan 2,0 x 4,0 m –esek. A stégek mindegyike magántulajdonban van, de azokon bármikor, bárki más is horgászhat. A stégtulajdonosokat csak az ún. bedobási előjog illeti meg, ami alatt az értendő, hogy a tulaj- donos megérkeztekor, az általuk megnevezett etetett helyükről, a vendéghorgásznak ki kell vennie az esetleg oda bevetett készségét és egy másik irányba kell horgásznia. Egyébiránt partról is lehet horgászni, a füves töltésrézsűről.
Egyesületünk horgászai mellett, a napijegyes vendéghorgászok is nagyon kedvelik a tavat.

Infrastruktúra:
Ahogy korábban említettük, a Kistómalom nincs messze a várostól.
Jól megközelíthető, sokan látogatják gyalogos- és kerékpáros kirándulók (kiépített kerékpárút halad keresztül a területen).
A Pozsonyi úton (a Jánostelep bekötőútjánál és a Tómalom sor sarkon), a Sopron – Fertőrákos helyközi autóbuszjáratnak van egy-egy megállója, de strandszezonban – óránként – helyi járat is közle- kedik magára a Nagytómalomra (a tó fölötti nagy parkolóban van a végállomása).
A Nagytómalom és Kistómalom közti erdei földút (egyben kerékpárút is) gépkocsival is járható, de lehetséges a megközelítés még a lakó-üdülő területen keresztül, a Kistómalom utcán át. A szomszédos Nagytómalmon strand is üzemel, ahol van vendéglő és büfé is.
Szálláslehetőség a közeli panziókban, vagy vállalati- és magánüdülőkben kínálkozik.
Kemping nincs a környéken – sátor felverése, vadkempingezés tiltott a tó környékén.

Ibolya tó (Sopron, Jereván lakótelep)

Ibolya tó (Sopron, Jereván lakótelep)

Sopron belterületén a 4257/235 hrsz.-on -- össz.terület: 1,12 ha

Sopron ÉNy-i részén lévő lakótelepen, a Révai M. u. – Tó u. – Juharfa u. között található.
Elhelyezkedése DNy - ÉK irányú, területe ~ 1,2 ha -- hossza: ~ 200,0 m, szélessége: ~ 60,0 m. Magas, gyeppel benőtt körtöltés veszi körül. É-i oldalán, a töltés túloldalán folyik el mellette az Ikva-patak, abba csatlakoznak a túlfolyó- és leürítő műtárgy csővezetékei.
Ny-i oldalán van a Szent Imre templom, a Lackner Kristóf Ált. Iskola és egy sportpálya, K-i és a D-i oldalán pedig a lakótelep belső útjaival és épületeivel határos.

Vízrajzi jellemzők:
Pontos vízrajzi ismereteink nincsenek a környékről.
A vízgyűjtő területe a Jereván lakótelep területével azonos, kb. ~ 80,0 ha.

A tavat a lakótelep építésekor azzal a szándékkal hozták létre, hogy mint közbenső (puffer) záportározóba belecsatlakoztathassák a környék csapadékvizeit levezető gyűjtőcsatornákat, elkerülve így az Ikva-patakba való közvetlen bevezetést, ill. az esetenként előforduló intenzi- vebb záporok előidézte -- megengedettnél nagyobb -- patakot érő terhelést.
A tóba, annak két különböző pontján, 2 db  60 cm-es beton csapadékvíz-csatorna torkollik.

A tó vízszintje közel állandónak mondható -- a leeresztő műtárgyat folyamatosan kezeljük. Nagyobb intenzitású zápor esetén órák alatt akár 50-60 cm-nyit is emelkedhet, de egy nap leforgásával vissza tud állni a nyugalmi üzemi vízszint.
A tó átlagos vízmélysége 2,5 m – az alsó, É-i oldalon ~ 4,0 m mély, a felső oldalon 1,0-1,5 m. A tó medre jelenleg elfogadható mértékben iszapos, a 80-as évek elején kotortattuk.

Vízminőségi jellemzők:
A lakótelep összközművesített terület, a tóba csak az összegyűjtött csapadékvíz kerül, meg kell azonban jegyeznünk, hogy néha előfordul kisebb olajos szennyezés – vélhetően a lakótelepi garázssorok felől -- amiket eddig szerencsére mindannyiszor le tudtunk ereszteni a túlfolyón.
Direkt kommunális szennyezés nem éri a tavunkat, mivel a szennyvizeket a másik csatorna hálózaton keresztül elvezetik a környékről.

Növényzet, élővilág:
A tavat telepített ligetes, bokros park (nyár- és fűzfák, aljnövényzetként bodza, mogyoró) veszi körül. A tó ÉK-i és D-i parti szélein gyékénnyel vegyes sásos nő, a sekélyebb helyeken előfordulnak hinaras területek is.

Jellemző halfajok: ponty, amur, kárász és keszegfélék, de van számba vehető csuka- és süllőállomány is, a törpeharcsa ez idáig nem fordult elő.
A szokásos városkörnyéki állatokon és madarakon felül előfordulnak vízimadarak is, főleg récefélék és látogatóban néhány sirály és hattyú, valószínűleg a nem túl messzi Fertő tóról.

Halászati hasznosítás:
1974 óta történik szervezett horgászat a tavakon.
Kezdettől fogva az egyesületünk a horgászati kezelő, ill. a haszonbérlő.
Meghosszabítva 2021. 12. 31-ig (VI / 58097-3/ 2016.)

Infrastruktúra:
Jól megközelíthető ez a város belterületén elhelyezkedő vízterület, sokan látogatják, főleg a környéken lakó egyesületi horgászok, de a napijegyes vendéghorgászok is nagyon kedvelik. A helyi buszjáratok megállnak a Tó utcánál, de a Juharfa utcai buszvégállomás is közel van.
A Tó utcában és a Révai Miklós utcában személygépkocsival is lehet parkolni.

Szalamandra tó (Sopron, Tacsi-árok)

Szalamandra tó (Sopron, Tacsi-árok)

Sopron külterületén a 0583 hrsz.-on -- össz. terület: 1,3674 ha -- ebből ~ 0,6 ha a tó vízfelülete

Sopron DNY-i külvárosában (Sopronbánfalva-Kertváros), a Soproni-hegység alján található.
A városból kivezető Brennbergi útról leágazó Várhely utcán végighaladva -- majd az erdőben továbbvezető kb. 800 m hosszú erdei földúton -- közelíthető meg.
A tó elhelyezkedése É-D irányú, területe ~ 0,6 ha -- hossza: ~ 150,0 m, szélessége: ~ 50,0 m. Az északi oldalán húzódik a völgyzáró gát egy oldalbukós túlfolyású ikerkamrás zsilippel, a déli oldalán, a tó felett kb. 50 m-re, egy kisebb hordalékfogó tó van körbukós aknazsilippel.

Vízrajzi jellemzők:
Pontos vízrajzi adatsor nincs a területről.
A Soproni-hegység két kisebb időszakos vízfolyása, a Tacsi-árok, ill. az Ördög-árok táplálja. A vízgyűjtő területe kb.1,5 km2 -- csapadékvizeket és néhány forrás vizét vezeti le. A meglehetősen sűrű erdő miatt a csapadék késleltetve és csak kis mennyiségben folyik le.
A környék forrásai: - Természetbarát forrás (közvetlenül a tóba folyik) 18-36 l/perc - Szt.György forrás ~3 l/perc - Hármas forrás ~1 l/perc - Textiles forrás ~1 l/perc
A tó vízszintje hellyel-közel állandónak mondható -- hosszú ideig tartó szárazság esetén elő- fordult már ~ 50 cm-es apadása is, csapadékosabb időszakokban a zsilip oldalbukóin a túl- folyása jól megoldott. Az elfolyó vizek a Tacsi-árkon elvezetve a Rák-patakba jutnak.
A tó átlagos vízmélysége 3,00 m -- a gátnál ~ 5,00 m mély, a felső harmadában alig 1,00 m-es. A tóban eliszapolódásról, vagy üledék felhalmozódásáról nemigen beszélhetünk -- lásd. a felső tavacska hordalék visszatartó szerepe.

Vízminőségi jellemzők:
A tó lakott területtől távol esik – fölötte nincs is település – csak kirándulók és turisták, meg a horgászok látogatják a környékét. Kommunális szennyezés nem éri, vízminősége kiválónak mondható, halpusztulás ez idáig soha sem fordult benne elő …

Növényzet, élővilág:
A tavat hegyvidéki parkerdő (tölgyes, bükkös, fenyves és telepített szelídgesztenyés) veszi körül.
A gát belső rézsűjének alján, a vízvonalnál, és a tó felső oldala cserjékkel benőtt, de megtele-pedett a gyékénnyel vegyes nád és a sás is. Keleti oldala füves rézsű, nyugati oldala erdő.
A felső, sekély harmadban van a mederben valamennyi hínár is.

A szokásos erdei állatokon és madarakon kívül az ún. vízimadarak itt nem fordulnak elő.

Jellemző halfajok: főképpen ponty, ezüstkárász és keszegfélék, de van benne csuka és süllő is.
Érdemes megjegyezni, hogy elég sok a tóban a rák és a béka.

Horgászati hasznosítás: 1978 óta folyik szervezett horgászat – a 70 –es évek második felében alakították ki a tavat. Kezdettől fogva az egyesületünk a horgászati hasznosítója, ill. 2001. év óta a haszonbérlője.
Meghosszabbítva 2030. 12. 31-ig (MOHOSZ 580 / 2016.)

Stégek nincsenek a tavon, csak a parti rézsűkön kialakított horgászhelyeken lehet leülni.

Infrastruktúra:
A Brennbergi úton (a Várhely utca sarkon), a helyi autóbuszjáratnak megállója van.
A tóhoz vezető – helyenként elég meredek – erdei földút terepet némileg bíró gépkocsival járható, a tó alatt kb. 800 m –re (a Várhely u. végén) van parkoló, de pár kocsi a tónál is le tud állni.

Ikva–patak és vízrendszere

Ikva–patak és vízrendszere

Ikva-patak (a Fertőszentmiklósi zsiliptől a Hanság-főcsatornába való betorkollásig) 6,900 ha
Ikva-patak (az országhatártól a Fertőszentmiklósi zsilipig) 44,600 ha
Sós-patak (Sopronban, az országhatártól az Ikva-patakba torkollásig) 3,500 ha
Arany-patak (Nagycenknél, az országhatártól az Ikva-patakba torkollásig) 2,300 ha
Kardos ér (Sopronkövesdnél, az országhatártól az Ikva-patakba torkollásig) 13,500 ha
Kecske-patak (Sopron, Harka felé – átfolyik Ausztriába az Arany-patakba (Goldbach) 0,900 ha
Gida-patak (Brand majori csat. Sopron, Várisi úttól a Kecske-patakba torkollásig) 0,300 ha
Gida-pataki víztározó (Gida-patakon a Brand major menti szőlők alatti területen) 3,937 ha
Összesen:    69,037 ha

Vízrajzi jellemzők:
A felsorolt patakok általában kis vízfolyások, némelyikük alig 1-1,5 m széles és meglehetősen sekélyek is, a kisebbek, a nyári aszályos időszakokban kiszáradnak, talán csak az Ikva-patak utolsó -- Fertőendréd utáni -- 6 km-es szakasza és a Kardos ér Vitnyéd utáni 5-6 km-es szakasza mondhatók valamelyest szélesebb és mélyebb víznek ...
Vízhozamuk, vízszintjük nagy mértékben függ az időjárástól, a csapadékviszonyok alakulá- sától, de befolyásolhatja azt a területi Vízügyi Igazgatóság vízkormányozási tevékenysége is.

Vízminőségi jellemzők:
A patakok lakott területeken is keresztülfolynak, az érintett községek mindegyike közművesí- tett – vezetékes vízellátás és szennyvízelvezetés -- kommunális szennyezés nem éri azokat, vízminőségük általában jónak mondható, de néhányszor, különösen alacsony vízállásnál, beállhat hirtelen vízminőség romlás.

A környezetükben folyó mezőgazdasági művelés -- az eddigi tapasztalatok alapján – számot- tevően nem befolyásolja a vízminőség alakulását.

Növényzet, élővilág:
A patakok többnyire a Fertő-Hanság NP. térségének élővilágával vannak közeli kapcsolatban. A vízszéleken gyékényes sás nő, a partok fűzféle, éger, kecskerágó, bodza és mogyoró cserjékkel tarkítottak, a töltésrézsűk gyeppel borítottak -- évente kaszálják – a sekélyebb vízrészeken általában sok a hínár és a különféle alga.
Sok a vízimadár – gémfélék, szárcsa, vízicsibe, récefélék, sirály.

Jellemző halfajok: keszegfélék, compó, domolykó, sügér, ezüstkárász, de előfordul a széles- kárász is, kis egyedszámban balin, angolna, szép a csukaállomány és elvétve akad ponty is. Az angolna visszaszorulóban van amióta a Fertő tavon megszüntették a telepítését.

Horgászati hasznosítás: A vízterületek 2001. évben kerültek egyesületünk kezelésébe, ill. haszonbérletébe.
Meghosszabbítva 2030. 12. 31-ig (MOHOSZ 580 / 2016.)

Egyesületünk igyekszik megőrizni a patakok ún. vadvízi jellegét, nem is szeretnénk azokba intenzív telepítéseket végezni, néha csak előnevelt ivadékot (ponty, keszeg, csuka,) helyezünk ki.

Infrastruktúra:
Az egyes patakszakaszok megközelíthetőségét az érdeklődő horgászok a forgalomban lévő turistatérképeken, internetes keresőkön, vagy GPS navigátorral megtalálhatják. Az érintett községekben általában panziókban, vendégszobákban van szálláslehetőség.

Gida-pataki tározó (Sopron, Brandmajor)

Gida-pataki tározó (Sopron, Brandmajor)

Harka, ill. Sopron külterületén a 0054 hrsz.-on -- össz.terület 3,937 ha

Soprontól (Lővér Kempingtől) D -re, kb. 2 km -re, a Brand major lakópark mellett található.
A városból D -i irányba kivezető (Harka felé menő) Kőszegi útról közelíthető meg, egy a Brand major lakóparkra bevezető, kb.0,5 km hosszú bekötőúton (Gida-patak utcán) végighaladva, majd az utca végén balra, D -i irányba fordulva, kb. 0,5 km hosszú földúton érhető el a tó.

Elhelyezkedése É - D irányú, területe ~ 4,0 ha -- hossza: ~ 400,0 m, szélessége: ~ 100,0 m. A tó déli oldalán van a völgyzáró gát, annak közepén egy oldalbukós túlfolyású egykamrás zsilippel, a gát túloldalán vezet tovább a túlfolyó vizeket szállító Gida-patak Harka irányába.

Nyugati oldalán nagy kiterjedésű legelő helyezkedik el, ami egészen a Soproni hegység erdős aljáig ér, keleti oldalán pedig egy domboldali szőlőültetvény határolja.

Vízrajzi jellemzők:
2007 nyarán építették ki a tavat, a kissé szélsőségesen viselkedő Gida-patak völgyének zsilippel ellátott kereszttöltésével. Funkciója záportározó, Harka árvízvédelmét szolgálja. Északi irányból, a Lővér Kemping felől érkező Gida-patakon kívül, egyéb tápláló vízfolyása nincs, lefolyása csak a zsilip túlfolyóján keresztül van.
A tó vízszintje kiszámíthatóan ingadozó -- a zsilip, csak a csapadékos időszakokban folyik túl, viszont a nagyon meleg és száraz nyári időszakban akár 60 – 80 cm –es apadás is előfordulhat, ilyenkor a patak akár hónapokra ki is száradhat.
A tó átlagos vízmélysége 2,5 m -- a gátnál ~ 4,0 m mély, a tó felső felében 1,2 - 1,5 m.

Vízminőségi jellemzők:
A tó lakott területtől távol esik -- környékén (kb. 500 m –re) a kis lélekszámú Brand major lakópark található -- csak kirándulók és turisták, meg horgászok látogatják a környékét. Kommunális szennyezés nem éri, vízminősége jónak mondható, halpusztulás ez idáig még sohasem fordult benne elő ...

Növényzet, élővilág:
A vízszéleken gyékényes nádas és sás nő, a part menti sávok fűzféle, bodza, galagonya és kökény cserjékkel tarkítottak, a töltésrézsűk gyeppel borítottak, amit rendszeresen kaszálunk. A sekélyebb vízrészeken általában sok a hínár és a különféle alga.
Sok a vízimadár – gémfélék, szárcsa, vízicsibe, récefélék, sirály.

Jellemző halfajok: főképpen ponty, kisebb számban amur, megfelelő állományú ezüstkárász és keszegfélék, de szépen fogható benne csuka és süllő is, törpeharcsa ez idáig nem fordult elő.

Horgászati hasznosítás: 2008 óta folyik a szervezett horgászat – 2007 nyarán alakították ki a tavat. Kezdettől fogva az egyesületünk a horgászati hasznosítója, ill. 2008. év óta a haszonbérlője. A tározó tó 2008. április 1-jétől került egyesületünk kezelésébe, ill. haszonbérletébe.
Meghosszabbítva 2030. 12. 31-ig (MOHOSZ 580 / 2016.)

Stégek nincsenek a tavon, a parti rézsűkön kialakított horgászhelyeken lehet leülni.

Infrastruktúra:
A tavat megközelíthetőségét az érdeklődő horgászok a forgalomban lévő turistatérképeken, internetes keresőkön, vagy GPS navigátorral megtalálhatják.
A kb. 2 km –re lévő Lővér Kempingben van szálláslehetőség.