Új alapszabály tervezet

II. Az egyesület célja, tevékenysége
 
1.Az egyesület célja:
 

1. a horgászat és a horgászsport társadalmi népszerűsítése, a horgászlétszám emelése, a sporthorgászat elveinek, a halfogás sportszerűségének, a kulturált vízparti magatartásformáknak széles körű elterjesztése, a kapcsolódó etikai normák kialakítása, megismertetése, fejlesztése,
2. a horgászat és a halgazdálkodás hagyományainak megőrzése és ápolása,
3. a horgászturizmus hatásainak erősítése, horgászati célú halgazdálkodás gyakorlati folytatása az értékmegőrzés fenntartásával, kapcsolódó, fenntartható horgászturisztikai szolgáltatások kialakításával, végzésével, fejlesztésével,
4. hazai és nemzetközi kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolatok kialakítása, fejlesztése más országok horgász és egyéb szervezeteivel,
5. a horgászattal, a természet és a vizek védelmével, az egészséges életmóddal kapcsolatos gyermek- és ifjúságnevelés, ismeretterjesztés, oktatás, a horgász- és a versenyzői utánpótlás biztosításának elősegítése,
6. elsődlegesen horgászati célú, fenntartható, komplex és ökológiai szemléletű halgazdálkodás, benne a horgásztatás, valamint a szabadidős sporthorgászat és a horgász versenysport szervezése és fejlesztése,

 

7. a horgászérdekek hatékony érvényesítése érdekében a halgazdálkodási hasznosítási jogok megszerzése, fenntartása, e jogok birtokában a horgászvizek tartós és felelős hasznosítása,
8. kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiépítése és fenntartása a vízterületek és a vízparti területek tulajdonosaival, társhasznosítóival, kezelőivel, a területileg illetékes önkormányzatokkal,
9. a természet és a környezet védelme, a vízpartok rendben tartása, ennek érdekében a horgászat, a horgászsport szervezése és fejlesztése oly módon, hogy annak gyakorlása során a jogos és arányos természet- és környezetvédelmi érdekek lehetőleg ne sérüljenek,
10. a halállományok mennyiségi és minőségi növelése, a telepítésekhez és visszatelepítésekhez őshonos halfajok szaporítása, nevelése, a horgászati célú haltermeltetési, valamint horgászszervezeti halbeszerzési és telepítési feladatok ellátása,
11. kedvező és a horgászok számára kedvezményes horgászati feltételek biztosítása a vízterületeken,
12. a vízterületek renaturálása, revitalizálása, új vizes élőhelyek létrehozása saját vagy pályázati forrásból, szakmai partnerségre való törekvéssel, a tulajdonában, bérletében, illetve hasznosításában lévő vizek rehabilitációja, a rehabilitációs tevékenység előkészítése és támogatása érdekképviseleti és pályázati eszközökkel,
13. a halfogásra jogosító okmányok horgászok részére történő szakrendszeri értékesítése, kiadása, a leadott okmányok feldolgozása
14. a horgász vizsga lehetőségének biztosítása
15. kedvező horgászati, horgászsport, horgászturisztikai és egyéb szolgáltatások lehetőségének biztosítása a horgászok számára.

 
2. Az egyesület tevékenysége:
 

1. érdekvédelmi tevékenység a horgászat, a halgazdálkodás. a halvédelem és a horgászturizmus területén,
2. a halgazdálkodás, a szervezett horgászat és horgásztatás, a horgászturizmus érdekeinek megfelelő, rendszeres és transzparens érdekegyeztetést végez az illetékes társszervezetekkel, velük tartós partnerségi viszonyt épít,
3. javaslatokkal, kezdeményezésekkel fordul az önkormányzatokhoz a horgászérdekek érvényesítése érdekében, véleményt nyilvánít a halgazdálkodást érintő térségi, területi és helyi kérdésekben,
4. figyelemmel kíséri a halgazdálkodással, a horgászattal és horgásztatással, a halegészségüggyel, a természet-, környezet- és vízvédelemmel kapcsolatos, valamint az egyesületi élethez kapcsolódó szabályozási és nyilvántartási, pénzügyi-számviteli, valamint jogi kérdéseket és feladatokat,
5. a horgászok érdekeinek megfelelő, rendszeres tájékoztatási és ismeretterjesztési tevékenységet folytat,      
6. a horgászattal, a halgazdálkodási- és horgászturisztikai-, valamint a horgászathoz kapcsolódó egyéb tevékenységekkel kapcsolatos rendezvényeket, kiállításokat, fórumokat, bemutatókat, szakkonferenciákat, továbbképzéseket szervez és azokat lebonyolítja,

 

7. ellátja a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokból rá háruló feladatokat, hasznosítja a vízterületeket, e feladatai keretében természetvédelmi és környezetvédelmi feladatokat lát el,
8. gondoskodik a hasznosításába tartozó vízterületeken a megfelelő mennyiségű, minőségű és fajtájú hal utánpótlásáról, a halasításokról, valamint az őshonos halfajok és fajták fenntartásáról, visszatelepítéséről, illetve állományuk erősítéséről,
9. gondoskodik a hasznosításában lévő vízterületek hatékony halőrzéséről, a horgászat szabályainak betartásáról, ennek érdekében együttműködik a halgazdálkodási hatósággal és a rendvédelmi-, valamint a vízügyi igazgatás szerveivel, a helyi önkormányzatokkal, a polgárőrség illetékes szerveivel,
10. a tulajdonában, kezelésében lévő ingatlanokat, tárgyi eszközöket elsődlegesen horgászati, horgászturisztikai célra, illetve a horgászati célú haltermelési feladatok támogatásának céljára hasznosítja,
11.  nemzetközi kapcsolatokat létesít és tart fenn, s azokat a horgászok javára hasznosítja,
12. szervezi a horgászsporttal, annak utánpótlás nevelésével, szabadidősport tevékenységével, valamint a fogyatékkal élők sportjával kapcsolatos tevékenységet,
13. szervezi a gyermek-, ifjúsági- és szabadidős sporthorgászatot, ennek megvalósítása keretében gyermek- és ifjúsági táborokat, vetélkedőket, halfogó és más versenyeket rendez, valamint az ezekhez szükséges felszereléseket, berendezéseket beszerzi és üzemelteti,
14. támogatja és elősegíti a horgászati, halgazdálkodási ismeretek terjesztését 
15. horgászattal kapcsolatos kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység folytatása

 

3. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenysége:

 

1. a tulajdonába, hasznosításába tartozó ingatlanok horgászturisztikai célú üzemeltetése, bérbeadása,
2. a tulajdonába, hasznosításába tartozó kikötők, csónakkikötők, víziállások üzemeltetése, horgászhelyek bérbeadása,
3. vízparti, horgászturisztikai és horgászati, valamint kereskedelmi szolgáltatást nyújtó eszközök (csónakok, kerékpárok, sátrak, camping- és horgászcikkek, jegy- és italautomaták stb.), kihelyezése, értékesítése, bérbeadása,
4. a halgazdálkodást, a vizek és vízpartok gondozását, a vízparti infrastruktúra karbantartását segítő eszközök bérbeadása,
5. halgazdálkodási, horgászturisztikai és horgászvezetői szolgáltatások nyújtása, azok értékesítése,
6. hirdetési felületek értékesítése,
7. a halgazdálkodással, horgásztatással és horgászattal, víz- és környezetvédelemmel, horgászturisztikával és horgászcikk kereskedelemmel, szállásadással és vendéglátással összefüggő egyesületi és egyéb kiadványok, termékek (kisfilmek, videók, könyvek, poszterek, térképek, emléktárgyak, egyéb használati tárgyak és termékek) készítése és terjesztése,

 
III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
 
 
1.         Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
 
IV. Tagdíj
 
1.         Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 13.000 Ft, melyet legkésőbb minden év december 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
 
Az egyesületbe újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíjat a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
 
Kedvezményes tagdíj:
 - 70 éven felüli tag esetén az alaptagdíj 50%-a
- A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.) 41. § (2) pontja szerinti értelmi, mozgásszervi, hallási fogyatékos, vak     vagy gyengén látó személy tag esetén az alaptagdíj 50%-a 
- ifjúsági tag esetén (14-18 év) az alaptagdíj 50%-a 
 
A tagdíj összegét, a tagdíj kedvezmény mértékét és a kedvezményezett tagdíjra jogosultak körét a küldöttgyűlés határozza meg.
 
Az Egyesületbe újonnan belépő tagnak egyszeri telepítési hozzájárulást kell fizetnie, melynek mértékét a küldöttgyűlés határozza meg.

• Az egyesületi tagság feltétele az „egyszeri telepítési hozzájárulás” megfizetése
• A tagság létesítésekor az első tagdíj befizetésével együtt kell befizetni.
• A tárgyévet megelőzően ifjúsági tagsággal rendelkező horgász esetében az első felnőtt tagság kiváltásakor kell befizetni.

 
 
V. A tagság
 
1.         Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
 
 
 
 
 
 
VI. A tagsági jogviszony keletkezése
 
1.         Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
 
 
VII. A tagsági jogviszony megszűnése
 
1.         A tagsági jogviszony megszűnik:
            a./ A tag kilépésével.
            b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.  
2.         A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
 
3.         Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
                       
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
 
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli küldöttgyűlést. A küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A küldöttgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
 
 
 
VIII. A tagok jogai
 
1.         Az egyesület tagja jogosult:
            a./ az egyesület tevékenységében részt venni
            b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
            c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
            d./ az egyesület irataiba betekintetni
            e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
 
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
       
 A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
 
IX. A tagok kötelezettségei
 
1.Az egyesület tagja:
           
            a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
            b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
            c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
            d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
           
X. Az egyesület szervei
 
1. Az egyesület szervei:
a./ Közgyűlés és küldöttgyűlés
b./ Elnökség
c./ Felügyelő bizottság
d./ Fegyelmi bizottság
 
A Közgyűlés és a küldöttgyűlés
 
2. Az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, melyre a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A közgyűlés/küldöttgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
 
A Közgyűlés az Egyesület tagjainak összessége.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az egyesület Küldöttgyűlésének megválasztása.



A Küldöttgyűlés megválasztására a tagokat az egyesület elnöke hívja össze 5 évente a Küldöttgyűlés mandátuma lejárta előtt legalább 30 nappal. A Küldöttgyűlés megválasztásának előkészítését az Egyesület elnöke végzi.

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a, plusz egy fő jelen van vagy képviselteti magát. A szavazásra jogosult megjelentekről írásbeli jelenléti ívet kell
készíteni, amely tartalmazza a tag nevét, lakcímét, aláírását, amennyiben tag képviseletét törvényes képviselő látja el, akkor a szavazatot leadó képviselője és nevét, ha lakcíme eltér a képviselt lakcímétől, úgy lakcímét és aláírását is.
 
Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. 

A megismételt Közgyűlés időpontját az eredeti Közgyűlés meghívójában kell közölni, továbbá a meghívó kötelezően tartalmazza a tájékoztatást a megismételt Közgyűlés határozatképessége tekintetében.

A Közgyűlés helyéről és időpontjáról a tagokat hirdetményben, illetve elektronikus úton
küldött meghívóban értesíteni kell a Közgyűlés előtt legalább 15 nappal. A hirdetmény az
Egyesület hivatalos honlapján, továbbá az Egyesület vízparti hirdetőtábláin  kerül közzétételre, míg az értesítés a tagok által a tagnyilvántartás számára megadott e-mail címre kerül minden tag részére megküldésre.

A Közgyűlést az Egyesület elnöke nyitja meg, aki az írásbeli jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet. A Közgyűlés megválasztja tisztségviselőit, a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a két jegyzőkönyv hitelesítőt a jelenlévő tagok közül.


A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elhangzottak lényegét, a megtett észrevételeket és javaslatokat, valamint a Közgyűlés által hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és a Közgyűlés kezdetén megválasztott két tag hitelesíti.

A küldöttek személyére a Közgyűlést megelőzően bármely tag az Elnökhöz eljuttatott
írásbeli nyilatkozatban, illetve a Közgyűlésen szóban tehet javaslatot. Jelöltté kizárólag az a nagykorú tag válhat, aki az Egyesületi egyesített éves területi jegy váltására jogosult, nincs tagdíjhátraléka és vagy az Elnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatban, vagy szóban, személyesen a Közgyűlésen a jelölést elfogadja. A jelöltlistát a levezető elnök állítja össze és zárja le. A jelöltlista alapján a választás nyílt szavazással történik. A levezető elnök a jelölteket a jelöltlista alapján névsorban szavaztatja meg a jelenlévő tagokkal. A szavazás eredményét a Közgyűlés levezető elnöke állapítja meg.

A Küldöttgyűlés megválasztott tagja – az Egyesület taglétszámától függetlenül – az a 60 jelölt lesz, akit a Közgyűlés megválaszt, aki a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell elrendelni. A szavazás addig folytatható, amíg a fenti szabályok alapján a 60 tagú Küldöttgyűlés meg nem alakítható.



Ha a Küldöttgyűlés létszáma 54 fő alá csökken, úgy a kieső Küldöttgyűlési tag(ok) helyére a fentiek szerint új választást kell kiírni. Ebben az esetben a Küldöttgyűlési mandátum megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani a rendkívüli Közgyűlését.  
 
Kettő egymást követő Küldöttgyűlésen alapos indok nélkül meg nem jelenő, vagy az Egyesületi egyesített éves területi jegy váltására nem jogosult, vagy tagdíjhátralékkal rendelkező, vagy a küldöttségről írásban lemondó küldött küldötti státusza megszűnik.
 
3. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:
 
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj és a területi jegyárak megállapítása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
h) az egyesületi horgászrend megállapítása
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
 
4. A küldöttgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
 
5. A küldöttgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére vagy más alkalmas helyszínre hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
 
Ha a küldöttgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
 
A küldöttgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a küldöttgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt küldöttgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
 
A küldöttgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
 
A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a küldöttek és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a küldöttekkel.
 
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.  
 
6. Az elnökség köteles a küldöttgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott küldöttgyűlése a küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
 
7. A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
 
8. A küldöttgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A küldöttgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
 
9. A küldöttgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a küldöttgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
 
            A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
            a) az egyesület nevét és székhelyét;
            b) a küldöttgyűlés helyét és idejét;
            c) a küldöttgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
            d) a küldöttgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
            e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
 
            A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a küldöttgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
 
 
10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,  
11. A küldöttgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a küldöttgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
 
12. A küldöttgyűlési határozatokat a levezető elnök a küldöttgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
 
Elnökség
 
13. Az elnökség az egyesület 7 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
 
14. Az elnökség tagjait a küldöttgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
 
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:  
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított harmincadik napon válik hatályossá.
 
15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.  
 
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
 
16. Az egyesület vezető tisztségviselői:
 
Az egyesület elnöke:
név: Magyar Szilárd, anyja születési neve: Kántor Aranka, lakóhelye: 9400 Sopron, Tó utca. 6.
 
Az elnökség tagjai:
név: Bánáti László Krisztián,     lakóhelye: 9422 Harka, Soproni út 40.
név: Böszörményi Tibor,            lakóhelye: 9400 Sopron, Bartók Béla utca 36.
név: Czirják Viktor,                    lakóhelye: 9400 Sopron, Teleki Pál utca 9.
név: Dr. Horváth Sándor,            lakóhelye: 5500 Gyomaendrőd, Mikszáth Kálmán utca 33.
név: Dr. Simon Zoltán,               lakóhelye: 9400 Sopron, Színház utca 21.
név: Szári Zsolt Balázs,              lakóhelye: 8640 Fonyód, Szúnyog-sziget 54.
 
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
 
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
 
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
 
17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./        az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./        a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./        az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./        az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./        a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./        az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./        részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./        a tagság nyilvántartása;
i./         az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./         az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./        az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./         a tag felvételéről való döntés,
m) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
n/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
o) ideiglenes vagy állandó szakbizottságok létrehozása, alelnök választása, gazdasági felelős választása, jogi és ügyrendi felelős választása, ifjúsági és versenyfelelős választása, halőri és tógazda rendszer felelős választása, haltelepítési és kommunikációs felelős választása   
 
18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök  legalább 7 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
 
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
 
19. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.  
 
            A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a)         akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b)         akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c)         aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d)         akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e)         aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f)         aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
 
20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
 
 
Felügyelő bizottság
 
21. Az egyesület az egyesülési jogról, a közhasznúsági jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.törvény 40. § (1) bekezdése alapján a Felügyelő Bizottságot hoz létre az alábbiak szerint:
 
22. A Felügyelő bizottság az egyesület törvényes működését felügyelő ellenőrző szerv, tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. A Felügyelő bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg, ők az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be. A Felügyelő Bizottság tagja cselekvőképes magyar állampolgár lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és velem szemben a vonatkozó törvényekben meghatározott egyéb kizáró ok sem áll fenn.
 
23. A Felügyelő bizottság tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek. A Felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni az elnökség ülésén.
 
24. A Felügyelő bizottság az ügyrendjét és éves ellenőrzési programját maga állapítja meg. A Felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
 
25. A Felügyelő Bizottság ülését az Felügyelő Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén bármely tagja hívja össze. A napirendet is tartalmazó meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 8 nappal korábban a Felügyelő Bizottság valamennyi tagjának írásban, az átvételt igazolható módon kell megküldeni.
 
26. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van az ülésen. A Felügyelő Bizottság határozatait kettő egybehangzó szavazattal, nyílt szavazással hozza meg.
 
27. A Felügyelő bizottság ellenőrzi:
az egyesület alapszabály szerinti működését,
a vezető testületek határozatainak és állásfoglalásainak végrehajtását,
a jogszabályok előírásainak megtartását,
a költségvetés végrehajtását, a gazdálkodás rendszerére vonatkozó szabályok betartását, az egyesület kezelésében lévő vagyon működtetését,
 negyedévenként a pénz- és anyagkezelést, a számviteli fegyelem megtartását.
 
28. A Felügyelő Bizottság köteles évente megvizsgálni az egyesület költségvetésének végre hajtásáról készített költségvetési beszámolót, valamint a pénzügyi mérleget és megállapításairól a közgyűlésnek jelentést kell tennie.
 
29. A Felügyelő Bizottság tevékenységét tagjai útján látja el, vizsgálataihoz szakértőket is igénybe vehet. Az ellenőrzésről a bizottság jegyzőkönyvet köteles készíteni.
 
A Felügyelő Bizottság megállapítása esetén annak jellegétől függően az alábbi intézkedéseket teheti:

• kisebb hiányosságokra írásban felhívja az elnök figyelmét és rámutat a követendő eljárásra,
• súlyosabb hiányosság megállapítása esetén írásban tájékoztatja az illetékes testületet, az egyesület elnökét, és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.

Ha a kezdeményezés 30 napon belül nem vezet eredményre, vagy ha az ellenőrzés az Elnökség tevékenységével kapcsolatban állapít meg súlyosabb hiányosságokat, a Felügyelőbizottság kezdeményezheti a küldöttgyűlés összehívását. Ennek elmulasztása esetén vagy azonnali intézkedést igénylő esetben a Felügyelő Bizottság összehívhatja az elnökséget, a küldöttgyűlést. Ennek sikertelensége esetén a Felügyelő Bizottság, írásban haladéktalanul tájékoztatja a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget.
       
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
 
Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. 
 
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja,
a szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
a szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve
az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
 
Fegyelmi bizottság
 
A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja.
 
A fegyelmi bizottságnak 3 tagja van.
 
A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek az elnökség, illetve a felügyelő bizottság tagjai. Fegyelmi Bizottság tagja cselekvőképes magyar állampolgár lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és velem szemben a vonatkozó törvényekben meghatározott egyéb kizáró ok sem áll fenn.
 
A bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak, valamint az elnökség és a felügyelő bizottság fegyelmi, -etikai ügyeiben, az elnök kivételével.
 
A bizottság eljárásaiban az egyesületi fegyelmi szabályzatban foglaltakat alkalmazza.
 
A bizottság időszakonként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatról a vezetőséget.
 
A fegyelmi bizottság tevékenységéről évente beszámol a küldöttgyűlésnek. A fegyelmi bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni az elnökség ülésén.
 
A fegyelmi bizottság az ügyrendjét és éves ellenőrzési programját maga állapítja meg. A fegyelmi bizottság szükség szerint ülésezik.
 
A fegyelmi bizottság ülését az fegyelmi bizottság elnöke, akadályoztatása esetén bármely tagja hívja össze. A napirendet is tartalmazó meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 8 nappal korábban a fegyelmi bizottság valamennyi tagjának írásban, az átvételt igazolható módon kell megküldeni.
A fegyelmi bizottság akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van az ülésen. A fegyelmi bizottság határozatait nyílt szavazással hozza meg. A határozat érvényességéhez a szavazatok egyszerű többsége szükséges.
 
A fegyelmi bizottság tevékenységét testületileg, illetve legalább két tagja útján látja el, vizsgálataihoz
szakértőket is igénybe vehet. Az ellenőrzésről a bizottság jegyzőkönyvet köteles készíteni.
 
 
 
XI. Záró rendelkezések
 
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.